A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.
Jön a Portfolio tavaszi fenntarthatósági konferenciája, ahol a konkrét megoldások, zöld gyakorlatok, technológiák lesznek a fókuszban! A Sustainable Tech 2024 konferencia nemcsak 2024 első féléves szakmai találkozóként szolgál a zöld megoldásokért elhivatott cégek vezetőinek, képviselőinek, fenntarthatósági szakértőknek, hanem célja, hogy a kiválasztott témák színpadra hozásával - úgymint fejlesztési, technológiai irányok a nagyvállalatoknál, finanszírozás és befektetés, megújuló energiák, AI és a digitalizáció, körforgásos gazdaság, épületek és az építőipar szén-dioxid mentesítése - megalapozza a közös gondolkodást, gyorsítsa az előrelépéseket. Nézzük, miről lesz szó április 24-én, a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján!
2019 után frissített stratégiával készül a Mol, ezzel kapcsolatban a jövő héten, március 14-én tart tájékoztatót az elemzőknek a társaság. A várható változásokkal kapcsolatban egyelőre nem lehet tudni részleteket, de ha a korábbi stratégiákat vesszük alapul, akkor vélhetően az olajcég átfogó terveket készített a következő évekre vonatkozóan.
2024-ben is végez kutatásokat a Pénzcentrum, és most egy igazán releváns témában mérik fel a lakosság álláspontját. A Debreceni Egyetemmel együttműködésben egy kérdőíves kutatás keretében folytatnak felmérést az idei januártól hivatalosan bevezetésre kerülő új DRS (Deposit Return System), vagyis a kötelező üvegvisszaváltó rendszer kapcsán. Az új rendszer kihívás elé állítja az embereket, hiszen a betétdíj visszaszerzése érdekében nem csupán a szelektív hulladékgyűjtőkhöz kell látogatni, hanem a műanyag palackokat a boltig is vissza kell vinni. A kutatás elsődleges célja az, hogy feltérképezze, hogyan áll a lakosság az új rendszerhez.
Idén januártól a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) keretében már Magyarországon is visszaválthatók és újrahasznosíthatók a műanyag palackok. A rendszer Norvégiában már 1902 óta létezik, a jövőben pedig elképzelhető, hogy akár otthon is bescannelhetjük majd a visszaváltható palackok vonalkódját, mielőtt az okos hulladékgyűjtőbe dobnánk őket. De nem csak újabb palackok, hanem víznyelő aknák, szikkasztó blokkok, vagy akár bicikliutak is készülnek újrahasznosított műanyagból - szerepel a Wavin közleményében, akik Németországban például már egyes szennyvíz, gáz, illetve vízelvezető csöveket is visszaváltanak.
Lézeres technikával lezárt dobozokkal készül egy fenntarthatóbb és körforgásos gazdaságot támogató élelmiszeriparra a Tetra Pak. A vállalat emellett a kizárólag Magyarországon gyártott egyik csomagolásánál is új fejlesztést vezetett be.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra. Miért fontos, hogy körforgásban tartsuk az erőforrásokat, felhasznált anyagokat, eszközöket? Hogyan tud a körforgásos gazdaság, mint komplex rendszer hatékony eszközöket adni az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására? Ezekről a kérdésekről szólt a BCSDH Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozója.
A Nemzetközi Energiaügynökség új jelentése is rávilágít a földgázimport jó részének kiváltására alkalmas jelentős hazai biometán-potenciálra. A magyar biometán-vagyon kiaknázásával olyan, az energiafüggetlenséget erősítő hazai megújuló forrást vonhatunk be az energiaellátásba, amely hozzájárulhat a napelemek által okozott kihívások megválaszolásához, új munkahelyek teremtéséhez és a magyar ipar fejlesztéséhez is. A termelés fokozása szerepel a kormányzati stratégiában is, az iparági szereplők pedig önálló biogáz- és biometán stratégián dolgoznak.
2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vegye a fáradságot és vigye vissza a kiürült dobozokat, palackokat a boltokban található automatákba, amelyek a visszaváltást követően levásárlolható, készpénzre váltható kupon formájában, vagy banki utalással visszaadják a palackonkénti 50 forintot. Mivel az ország teljes hulladékgazdálkodását a Mol leányvállalata, a MOHU végzi, a cég szakértőit kérdeztük arról, hogy milyen lesz a visszaváltási procedúra 2024. január 1-jétől.
Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.
Eddig a versenyelőny volt a legfontosabb a gazdasági szereplők számára, mostanra viszont a fenntarthatóság is kezd alapvetéssé válni. Mennyire hangolható össze a kettő? Lehetséges a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formálni? Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat a fenntarthatósági lépések megvalósításába? És milyen lesz a zöld jövő? Többek között ezt vitatta meg a Sustainable World 2023 konferencia záró panelbeszélgetésén ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója és Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense.
Csaknem egyhangú támogató szavazattal, tehát Magyarország támogatásával, elfogadta ma az uniós tagállamokat tömörítő Tanács az elemekre, illetve akkumulátorokra és a hulladékelemekre, illetve -akkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági szabályokat szigorító új rendeletet. A rendelet az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusát szabályozni fogja – a gyártástól az újrahasználatig és az újrafeldolgozásig –, valamint biztosítani fogja, hogy azok biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek.
Az Európai Bizottság csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslatát az iparági érdekképviseletek erősen bírálják és finomhangolást sürgetnek. Azzal érvelnek, hogy a javasolt újrafelhasználhatósági célok megzavarhatják a meglévő újrahasznosítási rendszereket, és a műanyag csomagolások számának növekedéséhez vezethetnek. A Bizottság azonban fenntartja, hogy a javaslat célkitűzéseit fenn kell tartani, és a kivételeket korlátozni kell. Az átláthatóságot és a rendelet unión kívüli országok általi betartását alapvető fontosságúnak tartják.
Idén tavasszal az EIT InnoEnergy együttműködésben a Vestbee-vel elindította a Hello CleanTech kezdeményezést azzal a céllal, hogy támogassák a zöldebb, fenntarthatóbb és szén-dioxid-mentesebb jövőt szorgalmazó induló vállalkozásokat. A legjobbak közé került európai startupok között vol olyan, ami mesterséges mikroorganizmusok kifejlesztésével foglalkozik, olyan is, ami fenntarthatóbb üzemanyagon dolgozik a légiközlekedés számára, de a szennyvíz zöld hidrogénné alakítására is volt vállalkozó.
Ahogy korábban írtuk, júliustól átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, melynek kapcsán a Magyar Közlönyben megjelent a környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet. Ennek értelmében a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért - mondta el Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
Benyújtotta a parlament elé a körforgásos gazdaságról szóló, főként a hulladékgazdálkodási szabályokra vonatkozó javaslatát a kormány. Az új szabályozás átírja a koncesszorra vonatkozó szabályokat, valamint a módosítások a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok adósságrendezése, a fogyasztóvédelem, a távhőszolgáltatás, a környezetvédelmi termékdíj és az adóigazgatási területeket érintik. Emellett tisztázza a kiterjesztett gyártói felelősség kérdéseit is.
"Zöldebb" lehet a kínai autóóriás, mint a Tesla?
Néhány hónap alatt ötszörösére ugrott a BNPL-megoldással bíró webáruházak aránya Magyarországon.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
